Ugrás a fő tartalomra

Szutyok – biztosan szutyok?


Pintér Béla és Társulata darabjáról korábban is írtam már, és nagy valószínűséggel fogok is még. Ezért ha azóta sem szeretted meg, ne olvasd tovább. Ellenben ha már az előző bejegyzés után is azt érezted, hogy nem múlhat el úgy több idő, hogy nem láttál egyetlen Pintér Béla rendezte darabot sem, akkor most még inkább meg fogsz veszni, mert szinte lehetetlen jegyet kapni rájuk.

A színdarab egy fájó élethelyzettel indul. Attila és Irén gyermeket szeretne, azonban öt év próbálkozás után, többszöri orvosi beavatkozással a hátuk mögött egyszer csak megtudják a legrosszabb hírt, amire ilyen esetben bárki összeomolna. Az utolsó beültetés és beavatkozás során az orvosok endometriózist találnak Irénnél, és már nem tudják megmenteni sem a méhét, sem a petevezetékeit. Értéktelennek és csonkának érzi magát. Az őrület határán, tébolyult állapotában férjével, Attilával elmennek a közeli állami gyermekotthonba, hogy legalább örökbe fogadhassanak egy kisbabát. Viszont rengetegen várnak kisbabára, két év a várakozási idő, a kamaszok meg nem kellenek senkinek. Ott tartózkodásukkor éppen arra jönnek a 8. osztályosok, és a pár végül kiválaszt egy rimánkodó tinit, Rózsit, akinek a fogai annyira csúfak, hogy maszkot hord, ne lássa senki torzulását. Viszont ez a Rózsi vérszerződést kötött barátnőjével, Anitával, aki nélkül nem megy sehova egy tapodtat sem. Szerencsétlen elgyötört pár igent mond látatlanban is mind a két gyerekre. Anita viszont roma származású, amitől a falu teljesen felháborodik, és majdhogynem ki is közösítik őket. Végül azonban megszeretik a lányt, viszont Rózsit, akinek a beceneve nem más, mint Szutyok, nem tudja senki sem szeretni. Szeretet nélkül élni pedig fájdalmas, és további torzulásokat szül a lelkében. Rózsit nem áldotta meg a jó Isten érzelmi intelligenciával. Az egész darab történetét viszont nem szeretném előre elmesélni, se a csattanókat teljesen lelőni. Az előadás vége - a már Pintér Bélától megszokott – meghökkentő és váratlan megoldásokkal a székbe „nyomja” az embert. Mire gondolok ezalatt pontosan? Arra, amikor látsz vagy hallasz valamit, és megmerevedsz. Visszafojtod a lélegzetedet, és szó szerint azt érzed, hogy lefagytál. Se nem látsz, se nem hallasz csak nézel ki dermedten a fejedből.


Az előadás napokig dolgozik benned tovább. Vajon Szutyok, alias, Rózsi tényleg annyira szívtelen volt? Vagy ilyen furcsán szeretett és védte meg azokat sajátságos eszközeivel, akik mégis fontosak voltak neki? Direkt, szánt szándékkal volt velejétől romlott és rossz, vagy a helyzet és az életében megélt elutasítás tette azzá? Gonoszságból tette, amit tett? Biztosan? A darabban megjelenik a zsidó- és romagyűlölet, a jobbikos gárdista, a falu összefogása és kirekesztése, az árva sorsra jutott gyerekek eleve megpecsételt sorsa. Tényleg nincs kiút ebből, és a gének letagadhatatlanok? Van-e joga az életre egy megcsalásból fogant félig zsidó, félig roma gyereknek, akinek az anyja még maga is tini?
Hiányzik még valami a végéről, vagy ez a történet így kerek és egész, ahogy Pintér Béla megírta, megrendezte, és a társulat előadta? Feltűnik-e a darab alatt bárkinek is, hogy az elején a színpad deszkájába állítva ott marad egy konyhakés, ami akár gyilkos fegyver is lehet? És feltételezhetjük-e, hogy mi lesz az előadás vége?

Szutyok… te piszok.
Pintér Béla és Társulata… lebilincselő, hiteles, érzelemmel teli játék.

Ezt is látni kellett és látni kell… Jegyekért érdemes feliratkozni a PBT honlapján a hírlevélre vagy előjegyezni azt a darab alatt.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Apáca show az Operettszínházban

Kezdetek Az Apáca show (Sister act) olyan kultfilm, amelyet generációk ismernek és szeretnek. Magyarországon 1993-ban mutatták be. Whoopi Goldberg, mint fekete apáca egyből belopta magát a szívünkbe. A dalok, a hangzásvilág, maga a történet szórakoztató és egyedülálló volt a maga nemében. Nem csoda, hogy folytatása és második része lett a filmvásznon is. A történet... Deloris Van Cartier bárénekesnőről szól, akinek a pasija egy gengszerfőnök. Szeretne sztár lenni, de a férfi nem veszi komolyan. Egy szerencsétlen véletlen folytán szemtanúja lesz, ahogy ez az ember lelő valakit. Menekülése első állomása a helyi kapitányság, ahol Eddie Souther hadnagy siet a segítségére. Delorist a Szent Katalin zárdába viszi, ahol apácának öltözve kell elvegyülnie, míg a tárgyalás ideje el nem érkezik. Ennek sem a zárda főnökasszonya, sem Deloris nem örül. Viszont a templom anyagi bajban van, és a rendőrség fizet a zárdának, hogy befogadják a menekülő énekesnőt. A nő gyorsan belopja magát a...

Jó emberek – bélyegek, amiket egymásra sütünk

A Centrál Színházban 2014. november 28-án bemutatott Jó emberek, a Pulitzer-díjas David Linsay-Abaire darabja, Bostonban játszódik, de akár napjaink története is lehetne. Főszereplője Magie Walsh (Básti Juli), egy szerencsétlen nő, akit amúgy is nehéz élete újabb kihívás elé állít. Elveszíti munkáját a közértben, mert képtelen időben beérni a közel 40 éves, fogyatékkal élő lánya miatt. Segítségére a főbérlője Dotti (Szabó Éva) van, aki a „gyerekfelügyeletért” is pénzt kér tőle. Kicsiny fizetéséből alig tudja fenntartani magát, de a gyerek miatt előbb-utóbb mindenhonnan kirúgják. Ebben a lehetetlen helyzetben barátnője, Jean (Pokorny Lia) elmeséli, hogy összefutott Magie tinédzserkori szerelmével Mike-kal (Szervét Tibor), aki menő orvos lett. Magie kétségbeesésében felkeresi Mike-ot, hátha tud neki munkát szerezni. A viszontlátás során nem tudjuk eldönteni, hogy Mike jó ember vagy sem. Hazudik? Igazat mond? Vagy Magie erőszakos, enyhén zavaros viselkedése kelt bennünk inkább ell...

Molnár Ferenc humora - Centrál Színház: Delila

Aki Molnár Ferenc drámáit ismeri, tudja a humora magával ragadó. Kivétel a Liliom, amely talán saját agresszióját volt hívatott kifejezni. Ha valaki életedben először Molnár Ferenctől a Liliomot látja, vegyen egy nagy levegőt és látogasson el egy vígjátékára. Máris másként fogja látni a világot és a drámaíró munkásságát is. A Centrál Színház 2018. március 9-én mutatta be a Delilát. A mű egy felvonásban, könnyed, humoros, de mégis mélységeket és fontos üzeneteket tartalmaz. Úgy fűzi fel Molnár Ferenc a dráma igazi mondanivalóját a történésekre, hogy miközben a nevetésről potyognak a könnyeink, észrevétlenül azt érzezzük, ez a darab tanított valami nagyon fontosat.  A történet arról szól, hogy hogyan kénytelen egy nő, egy feleség, rafinériával küzdeni a férjéért és a házasságáért. A sikeres férfi mögött álló nő meddig képes elmenni és visszaszerezni férjét és az ő szerelmét. Virág úr (Stohl András) olyan nagy szerencsében részesül, hogy hirtelen nagyobb összegű pé...