Pintér Béla és Társulata darabjáról korábban is írtam már, és nagy valószínűséggel fogok is még. Ezért ha azóta sem szeretted meg, ne olvasd tovább. Ellenben ha már az előző bejegyzés után is azt érezted, hogy nem múlhat el úgy több idő, hogy nem láttál egyetlen Pintér Béla rendezte darabot sem, akkor most még inkább meg fogsz veszni, mert szinte lehetetlen jegyet kapni rájuk. A színdarab egy fájó élethelyzettel indul. Attila és Irén gyermeket szeretne, azonban öt év próbálkozás után, többszöri orvosi beavatkozással a hátuk mögött egyszer csak megtudják a legrosszabb hírt, amire ilyen esetben bárki összeomolna. Az utolsó beültetés és beavatkozás során az orvosok endometriózist találnak Irénnél, és már nem tudják megmenteni sem a méhét, sem a petevezetékeit. Értéktelennek és csonkának érzi magát. Az őrület határán, tébolyult állapotában férjével, Attilával elmennek a közeli állami gyermekotthonba, hogy legalább örökbe fogadhassanak egy kisbabát. Viszont rengetegen várnak kis