2000. október 6. Egy szerelem kezdete. És egy idézet, ami ugyan közhelyes és elcsépelt, de a mai napig sokat jelent számomra. „Színház az egész világ. És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében...” ( Ahogy tetszik II. felvonás 7. szín; fordította Szabó Lőrinc) Nem szeretnék önjelölt színikritikus lenni. Nem én leszek az az ember, aki meg fogja mondani a tutit, hogy mit érdemes és mit nem megnézni a színházban. Mindösszesen leírom, átadom azt, amit bennem keltet, ébresztett egy-egy alkotás. Legyen az a kőfalak között, egy nyári estén a szabadban előadva, vagy egy zár pincében bemutatva, esetleg csak általam elolvasva. Kezdetnek, elmesélem, hogy mikor és mivel kezdődött ez a történet... 2000. október 6-án, 13 évesen volt az a meghatározó élmény a fehérvári Vörösmarty Színházban, ami után szerelmes lettem egy életre a színház világába. A Valahol Európában musical megérintette a lelkemet. Ezt követően még ugyanebb...