És Rómeó és Júlia – örök ifjúsága

2001. szeptember 23. és 2019. február 16. A közös ebben a két dátumban, hogy közel 18 év elteltével ismét láthattam Rudolf Pétert és Nagy-Kálózy Esztert az És Rómeó és Júlia című darabban.

Az előadás különlegessége, hogy díszlet nélkül, ketten adják elő Shakespeare Rómeó és Júliáját. Ketten, percről percre más-más karakter bőrébe bújva, hol a közönséget megnevettetve, hol maguk is sírva mondják el a történetet. Hihetetlen színészi játék másfél óra leforgása alatt. Az immár hatvanhoz közeledő Rudolf Péter ugyan elsőre picit bizarrnak tűnhet Rómeóként, de lebilincselő, ahogy minden rászabott karaktert eljátszik. Egy percig sem gondolunk arra, hogy ez az őszülő színész nem a fiatal siheder huszonéves Rómeó Verona városából. Dajkának nem mondom, kicsit viccesen hathat egy női csipke bugyival a fején, de még ez a szerep is olyan jól áll neki, hogy mikor végre abbahagyjuk a nevetést és komolyan vesszük, akkor minden szava a szívünkig fog hatolni. Nagy-Kálózy Eszter monológjait pedig csak tátott szájjal lehet hallgatni. Még ennyi év elteltével is azt éreztem, hogy a darab akkor és most is sokat adott. A színésznő érzelmei, a gyors váltások, a mély mondanivaló, amit közvetít szerepe(i) által, fenntartják a figyelmünket még akkor is, ha mindenki ismeri a történtet, és tudja jól, hogy milyen drámai vége lesz a műnek.

Korosztálytól függetlenül ajánlom ezt a darabot. Legyen szó gimis csoportról vagy fiatal felnőttekről, esetleg idősebb korosztályról. A jegy ár-érték aránya túlontúl kiváló (2019. január-április: 2500 Ft). Egyetlen hátránya, hogy a Centrál Színházban kb. havi egyszer játsszák az előadást. Aki viszont nem tud addig várni, online is megnézheti, viszont valljuk be, ez akkor is élőben, nevetéssel, könnyekkel és élő tapssal a végén az igazi.